Úgynevezett adminisztratív levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak, amelyben a migrációs válság miatt szeptemberben életbe léptetett jogszabály-módosításokról kér felvilágosítást - erősítette meg az MTI-nek az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán.
Az Index információi szerint az Európai Bizottság levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben a nemrég elfogadott menekültügyi módosításokkal kapcsolatban vár magyarázatra, valamint a röszkei katonai fellépés szükségességét is megkérdőjelezik.
"A migráció nem csak egy maroknyi EU-tagállam felelőssége, hanem egész Európáé. Szükséges a szolidaritás a tagállamok között a probléma megoldásához." - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marianne Thyssen a már több mint félmillió európai menekült kapcsán. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja rámutatott, hogy az uniós tagállamoknak legkésőbb kilenc hónapon belül lehetővé kell tenniük a menekültek számára a munkaerőpiaci hozzáférést. Az uniós biztos meggyőződése azonban az, hogy minél hamarabb történik ez meg, annál jobb mind a menekülteknek, mind a befogadó társadalomnak. Elmondása szerint sok a magasan képzett menekült, igaz szintén sok az olyan, akinek alapvető írás- és olvasási nehézségei vannak, amelyet mind-mind figyelembe kell venni az emberek integrálásakor. Írásos interjúnk egyszerre jelenik meg a Portfolio angol és magyar oldalán.
Kompromisszumos javaslatot tett le az Európai Bizottság asztalára a magyar kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj módosítása kapcsán. A Népszabadság szerint ezzel a kormány 20 milliárd forintos bevételről mondhat le.
Az Európai Unió azzal fenyegeti Magyarországot, hogy lépéseket tesz az új magyarországi menekültügyi törvények miatt - számol be az AP hírügynökség.
A közép-magyarországi régió számára 2020-ig járó szűkös uniós források miatt annak vizsgálatán dolgozik egy munkacsoport a Miniszterelnökségen, hogy szét lehet-e választani a közép-magyarországi régiót és ha igen, akkor milyen módon - jelezte egy mai uniós pályázati konferencia keretében Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hozzátette: addig, amíg ez a kérdés eldől, azt is vizsgálja ez a munkacsoport, hogy milyen módon lehet kompenzációt nyújtani a központi régió intézményeinek a szűkös uniós források miatt.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában újraindult a kifizetés és ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság várhatóan az október elején esedékes költségelszámolásban 210 milliárd forintnyi kifizetést teljesíthet - mondta el egy ma délelőtti sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A tájékoztatón elhangzottak összhangban vannak azzal, amit a Portfolio már szombaton megírt, miszerint egy lapértesülésben jelzett 100 milliárd felettinél sokkal nagyobb összeg érkezhet rövid távon Magyarországra.
Hétfőn rövid közleményben tudatta a Gazprom, hogy elküldte válaszát hétfőn az Európai Bizottságnak az áprilisban megjelent nyilatkozatára, miszerint az orosz vállalat visszaélt erőfölényével több ország energiapiacán is. Természetesen az orosz vállalat vitatta az ellene felhozott vádakat, és ennek lett az eredménye a hétfői közlemény - írja a Bruxinfo.
Áttörést sikerült elérni pénteken Brüsszelben az EU, Oroszország és Ukrajna között tartott háromoldalú tárgyalásokon az úgynevezett téli gázcsomagról, ami október 1. és 2016. március vége között hivatott biztosítani az orosz gázszállítások zavartalanságát Ukrajnába és az ukrán tranzitútvonalon keresztül Európába - írja a Bruxinfo.
Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.
Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.
Az esti EU-csúcs előtt szerda délután az Európai Bizottság is előállt javaslataival, melyekkel a menekültválságot lehetne kezelni. A testület közleménye szerint Jean-Claude Juncker elnök egy hat hónapos cselekvési tervet prezentál majd az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján.
Csaknem 20 európai uniós tagállam, többek között Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást szerdán az Európai Bizottság, mert nem értesítették időben a brüsszeli testületet arról, hogyan ültették át saját jogrendjükbe a menekültügyi eljárásról szóló irányelvet és a befogadóközpontok minimális körülményeit meghatározó jogszabályt.
2015 szeptemberét írjuk, és közben a hideg esőben menekültek ezrei alszanak Európa utcáin, amiért a történelem egyszer számon fogja kérni az illetékeseket - kezdte kemény hangú, olykor vicces megjegyzéseket is tartalmazó rövid előadását egy brüsszeli konferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: "látunk olyan országokat, amelyek lezárják a határokat, bezárják szívüket", de leszögezte: "a határok lezárása nem jelent megoldást". Ezt azzal is indokolta: "olyan emberek, akiknek sikerült Asszad elől elmenekülnie, nem fognak megállni egy kerítés előtt". Hozzátette: "mindenkinek szolidaritást kell vállalnia, szolidaritást kell tanúsítania", de nem elég ezt csak szavakban hangoztatni, hanem tettekre van szükség.
Több országban is látom a nagy rohanást a 2007-2013-as uniós források minél magasabb arányú lehívása érdekében, ami érthető, de az abszorpció magas mértéke még nem garancia a megfelelő gazdasági hatásra - figyelmeztetett egy mai brüsszeli költségvetési konferencián Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa elég nyíltan beszélt arról, hogy az erőfeszítések ellenére lesznek EU-tagállamok, amelyek forrásokat fognak veszíteni. Bár nem nevesített senkit, de tudomásunk szerint nem Magyarországra utalt. Egy másik összefüggésben viszont egyértelműen ránk (is) utalt, amikor arról beszélt: nem elfogadható, hogy EU-forrásokból falak épüljenek az egyes országok közé. Utalása szerint ugyanis ilyen javaslatot is felvetett több tagállam a menekültválság kezelése kapcsán. Szavai szerint falak helyett hidakat kell építeni az EU-forrásokból.
Egyszerre legalább két válság zajlik az EU-ban, hiszen a tejágazatban is súlyos a feszültség, közben pedig a menekültek száma már nagyobb, mint ahányan a második világháború során országot váltottak - emelte ki egy mai brüsszeli konferencia nyitóelőadásában az Európai Bizottság alelnöke. Kristalina Georgieva, költségvetésért és humánerőforrásokért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy ezekre a hatalmas kihívásokra lépni kell a büdzsé forrásainak rugalmas felhasználásával, de közben arra is gondolni kell, hogy ha most többet költ az EU a menekültügyre, akkor lehet, hogy 6-9 hónap múlva egy más típusú válság kezelésére nem lesz elég forrás. Részben ezen téma kapcsán utalt arra is, hogy a kínai lassulás is láthatóan megrázza a pénz- és tőkepiacokat, így ezek hatásával is kalkulálni kell.
Prágában találkoznak ma a visegrádi országok külügyminiszterei, hogy a holnap uniós belügyi csúcs előtt egyeztessenek. Az eseményre a luxemburgi mellett a román és a lett külügyminiszter is hivatalos. Menekültválság percről-percre.
Az EU-tagok már 2013-ban megállapodtak a 2014-2020-as időszak várható uniós költségvetési befizetéseiről, így ez egy felső korlát, amelynek felfelé elmozdítását el szeretnénk kerülni, az összes tagállam egyetértésével ez persze megoldható lenne - jelezte egy vezető uniós forrás ma délután a Portfolio kérdésére. Ez egyúttal abba az irányba mutat, hogy lényegében nem lehetne kivitelezni azt a magyar kormányfő által a közelmúltban felvetett javaslatot, hogy a közös uniós büdzsé befizetéseinek növelésével és a kiadásainak vágásával jöjjön létre egy 3 milliárd eurós mentőalap Szíria szomszédos országainak stabilizálására. A büdzsé átszabásának korlátai lényeges szerepet játszhatnak abban, hogy a legfrissebb magyar javaslat már jelentős hazai költségvetési forrást ajánlana fel a közel-keleti helyzet stabilizálására. Ezt az összefogást más tagállamok kapcsán is járható útnak tartja a vezető, de névtelenséget kérő uniós forrás. Ő egyúttal azt is felvetette, hogy az egyes tagállamok dönthetnek úgy: a Brüsszeltől megkapott kohéziós források egy részét más célra, így például nagyobb részben a menekültügyi problémák kezelésére fordítják.
Holnap újra összeülnek az uniós belügyminiszterek Brüsszelben, ahol a cél az lesz, hogy elfogadják a közös kvótarendszert. De hogy fog ez működni a gyakorlatban? Ha valóban kvóták szerint helyezik el a menekülteket, mi fogja biztosítani, hogy azok abban a tagországban maradnak, ahová küldték őket? A Financial Times brüsszeli tudósítójának birtokába kerültek a hétvégén tárgyalt javaslatok.
Az Európai Bizottsághoz fordulnak a magyarországi fuvarozók a megnehezedett határátlépések miatt keletkezett veszteségeik pótlásáért - írja a Magyar Idők pénteki számában.
Történelmi mélyponton a forint az angol fonttal szemben.
Az ÁKK közbelépésével.
Vészjósló előrejelzés: 250 000 milliárd forintos gazdasági kár fenyegeti Európát
Három lépcsőben lép hatályba az etikus 2.0 szabálycsomag.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
